A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel egy, a Szépvölgyi út mellett található, ma már felhagyott kőfejtőben. Ekkor egy néhány száz méteres, igen szép szakaszt tártak fel belőle, amit hamarosan látogathatóvá is tettek. Az 1980-ban megindult folyamatos kutatásnak köszönhetően mára ismert járatainak hossza elérte a 13 kilométert, amivel ma e barlang Magyarország második leghosszabb barlangja.
A Pál-völgyi-barlang leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szint-különbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható.
Nagyot lendített a barlang látogatottságán, hogy 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust. Erre az alkalomra a főváros támogatásával villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá, kényelmesebbé téve a barlang megtekintését. A második világháború során óvóhelynek használták a barlangot. Ez sajnos azzal járt, hogy a barlang berendezéseiben és képződményeiben sok kár keletkezett.
A háború után némileg helyrehozták a károkat, de komolyabb felújításra csak 1973-ban került sor, mikor az Országos Természetvédelmi Hivatal nagy anyagi áldozatok árán, a barlangkutatók társadalmi munkájának segítségével korszerűsítette a villanyvilágítást és az utakat a barlangban.
1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. Ezzel megteremtődött az útismétlés nélküli látogatás lehetősége, s egyben a barlang befogadóképessége is nőtt. A kiépített szakasz elérte az 500 méteres hosszúságot.
Mára a barlang ismert és felmért hossza meghaladja a 13 km-t. Az új felfedezések jelentősége nem csak abban rejlik, hogy a Pál-völgyi barlang Magyarország második leghosszabb barlangja lett, hanem az újonnan felfedezett járatokban talált képződmények igen nagy tudományos értékük révén hozzájárulnak a barlangok keletkezésének jobb megismeréséhez.
Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el, ahol még a hőmérséklet is állandó: egész évben 11 C fok körül alakul. A kiépített túraútvonal a legjellegzetesebb szakaszokon vezeti végig a látogatót. A barlangtúra során változatos cseppköveket, gömbszerű hévizes oldásformákat, csillogó kalcitkristályokat, és ősi kagylólenyomatokat csodálhatunk meg.
Megközelítés:
Tömegközlekedési eszközökkel: a Kolosy térről 65-es busszal a Pál-völgyi cseppkőbarlang nevű megállóig utazzunk.
Gépjárművel kKétféle útvonalon is megközelíthetjük:
A Kolosy térről a Szépvölgyi úton felfelé haladjunk, majd tovább a Virág Benedek úton.
Ezen az úton addig kell haladni, míg elérünk a Virág Benedek, Szépvölgyi út kereszteződéséhez. Itt mind a két oldalon kőfejtő található a baloldaliban található a barlang bejárata.
A Moszkva tértől a Hűvösvölgyi úton kell elindulni, (majd követve a 29-es busz útvonalát) el kell kanyarodni jobbra a Kapy úton. Miután a Kapy úton felértünk a hegy tetejére, egyenesen kell folytatnunk az utunkat a Csatárka u.- Zöldlomb u. útvonalon, míg el nem érjük a Szépvölgyi út. kereszteződését, itt kell balra fordulnunk és végig haladunk a Szépvölgyi úton, egészen a Virág Benedek út sarkáig.Parkolási lehetőség: Jobb oldalon lévő kőfejtő szélében kialakított placcon, közvetlenül a buszmegálló mellet lehet parkolni.
A Pál-völgyi kőfejtőbe behajtani tilos!
ikonnal bővítheti túráját.