Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt.
Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el.
A hármas tagolású, reprezentatív nyugati homlokzaton a jól hangsúlyozott középpont ellenére Mátyás ötszintes déli harangtornya uralkodik. Így az építészeti formák hatalmasan fokozódnak a fiatornyos, meredek sisak koronázta zömök Béla-toronytól a díszesebb középrészen át a déli toronyig. A második szint hatalmas, gótikus rózsaablakát a XIX. század végi nagy átépítéskor Schulek Frigyes szabadította ki a barokk kori elfalazásból: az előkerült töredékekből rekonstruálni tudta a karéjos kőrács eredeti formáit. A harmadik szintet áttört csúcsívsorral ékesített, háromszögű neogót oromzat zárja. Ezek alatt helyezkedik el a nyugati homlokzat fő ékessége, a csúcsíves, mély nyugati kapuzat. Négy pár oszlopkötegből álló bélletét szőlőleveles oszlopfejezetek díszítik. Ezek közül északon a legbelső, délen belülről a második oszlopfő XIII. századi, a többi a XIX. században újrafaragott, hiteles másolat. A kapu fölötti csúcsíves mezőben Zsolnay-pirogránit relief ábrázolja Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát.
A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek.
ikonnal bővítheti túráját.