Február, ősi magyar nevén Jégbontó hava, a téltemetés hava is egyben. A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak.
Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint ha a barna medve február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.
Február 2-től 5-ig a Fővárosi Állatkert évről évre megrendezésre kerülő Mackófesztivál elnevezésű tavasz váró programján, Önök is megleshetik a mackót és részesei lehetnek számos érdekes macis programnak is.
Február 14-e Szent Bálint napja (Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Az angolszász országokban alakult ki az a hagyomány, hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok, akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal (képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást.
Ma már kis hazánkban is egyre népszerűbb ez a szívmelengető ünnep. A február 11-13-i hétvégén zajló Bálint-napi programokon minden a szerelemről/szeretetről szól Noszvajon. A Zelnik István Délkelet- Ázsiai Aranymúzeum épületében található Sövény Aladár Teaház is különleges ajánlattal várja vendégeit. Hívja el kedvesét egy romantikus találkozóra a teaházba és kérjen neki egy dalt a bárzongoristától! Az alkalomra különleges ital és ételkínálatból is válogathatnak. "Túrázz a csókért" - Valentin nap alkalmából egy különleges természetjáró sétát ajánlanak a vendégeknek a "Szerelmesek szigeté"-nek méltán nevezett Tiszavirág Ártéri Sétaúton. Az itteni monda szerint ugyanis, aki ezen a túrán a párjával közösen átkel a tanösvény hídjain, hosszú boldog párkapcsolatra számíthat! A IX. Nagy Valentin Ünnep, a szerelmesek hagyományos találkozója, a Generali Arénában Miskolcon kerül megrendezésre február 12-én sok-sok koncerttel. A Szentgotthárdi Fürdőben a Szerelem Éjszakáján éjszakai fürdőzésre várják a párokat Valentin-módra: szerelmi jóslatokkal, kényeztető masszázssarokkal, szerelmi bájitalokkal, szívdöglesztő zenével és hangulattal!
Amikor a februári népszokásokról beszélünk, szót kell ejtenünk a farsangról is, bár már január hatodikán elkezdődik a farsangi időszak, amely hamvazószerdáig tart.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre, mely szerint azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte, és gyakori volt a három napig tartó bálozás. Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások "húshagyókedden fejeződtek be, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy "téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. Mivel a farsangi időszak február minden napját magába foglalta, a fent leírt vidámsággal, mulatozással telt ez a télbúcsúztató hónap.
Télbúcsúztató és tavaszköszöntő mulatságra várják az érdeklődőket szerte az országban. Farsangfarka mulatságot tartanak Tihanyban, Szombathelyen, Kőszegen, Kecskeméten, Szegeden, Békéscsabán és Kaposváron is. Magyarország legnagyobb és legismertebb farsangi eseménye a mohácsi Busójárás. A Busójárás alapvetően a mohácsi sokacok rendkívül látványos hagyományőrző népszokása, amely a múlt század első harmadától egyben idegenforgalmi rendezvény is, melyre tízezrek látogatnak el a világ minden részéből. Az esemény gerince, a több napos Busójárás, a maga nemében a világon egyedülálló farsangi karnevál, melyet az UNESCO 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára i
A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk. Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben. Hazánkban a fánksütés hagyománya a Dunántúlról indult, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom édesség is. A IV. Országos Fánkfesztivál Nagykanizsán 2012-ben is fánksütő versenyre, fánk kóstolásra, farsangi felvonulásra is várja vendégeit! 2012-ben is megrendezik Tiszafüreden az íjászok Farsangi Fánk-lövő Örömíjász viadalát. Ezen a vidám vetélkedésen nemcsak íjászkodhatnak a versenyzők, hanem a nevezési díj fejében jogosultak lesznek finom farsangi fánkokkal is degeszre tömni magukat.
A tél végének hagyományos eseménye a disznóvágás is. A disznóvágás a vidéki szokásrendbe illeszkedik. A család, a barátok közösen dolgozták fel a jószágot, tehát egy disznóvágás tökéletes alkalom volt arra, hogy kis közösségek eltöltsenek egy vagy akár több napot is együtt. Ezt a szép szokást szeretné a Nagy Fa – Tál gasztronómiai Kft. az I. Győri Böllérnapok rendezvényével megmutatni Győr városában. A háromnapos rendezvény alatt böllérversenyt, kolbásztöltőversenyt rendeznek, melyek zsűrizése kiemelt jelentőséggel bír, a legjobbakat pedig díjakkal jutalmazzák.
A Kőröshegyi Hagyományőrző Napok keretében kerül megrendezésre a III. Böllér Fesztivál 2012. február 18-án. A nap végén a Faluház nagytermében 19 órától Böllér-bált tartanak, svédasztalos vacsorával, fellépőkkel, élő zenével és ünnepélyes díjkiosztással.
A disznóvágás finomsága a kocsonya is. Miskolcon idén már 12. alkalommal tartják meg a Kocsonya Fesztivált. A legenda szerint egy borospincébe megdermedni lerakott kocsonyába beleugrott, majd benne is maradt egy béka. A figyelmetlen pincér így tálalta fel az étket - mint borkorcsolyát - a vendégnek, aki döbbenten, de mégis kellő humorral vette tudomásul, hogy a sertésköröm mellől egy pislogó béka néz vele farkasszemet. A történet híre így terjedt el képeslapok és ajándéktárgyak formájában. A kocsonya legendája több mint fél évtizeddel ezelőtt újraéledt. Kocsonyabál, kocsonyafesztivál, kocsonyafőző verseny és kocsonyaüzlet is vonzza már a helyben lakókat, s azokat, akik az ország más tájairól érkeznek a rendezvénysorozatra.
Töltekezzenek fel a tél finomságaival, örömeivel, és búcsúztassák víg kedvvel a hónap rendezvényein a zord napokat!
ikonnal bővítheti túráját.