A XIX. század elején már Európa legnagyobb falujaként emlegették. Békéscsaba gazdasági fejlődésében kiemelkedő szerepe volt a vasútnak: 1858-ban megépült a Pest-Arad, majd 1871-ben a Nagyvárad-Fiume vasútvonal. A városközpont arculatát meghatározó épületek az 1870-es években készülnek el. Békéscsabán a településszerkezet a 19. század elejére vált véglegessé. Az első világháború után, 1919. január elsejétől az akkor 40.000 lakosú település végre hivatalosan is elnyerte a városi rangot. A második világháború után újjászervezett megyerendszerben 1950-ben Békéscsaba megyeszékhely lett. Érdemi fejlődése az 1960-as évek környékén indult meg.
Békéscsaba a hazai szlovákság és a kolbászkészítés - mint egyedülálló gasztronómiai különlegesség - fellegvára. A város jellegzetesen ártérperemi település, a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában a főleg mezőgazdasággal foglalkozó régiónak, a 400 ezer lakosú Békés megyének székhelye. A térség közlekedési, ipari, kereskedelmi, kulturális és igazgatási központja. Békéscsaba 1990 óta megyei jogú város.
A megyeszékhely Közép-Európa és Magyarország délkeleti kapujában, a román határtól, a nemzetközi határátkelőhelytől 20 km-re helyezkedik el. Békéscsaba nagyobb szomszédai: Szeged - a napfény városa, Kecskemét - a hírős város, Debrecen - a kálvinista Róma, valamint Arad (Románia) - a vértanúk városa.
Békéscsaba évszázados épületei, újjáalakult városképe, rendezvényei, a környék természeti értékei turisták ezreit ösztönzi a város megismerésére.
ikonnal bővítheti túráját.