Almádi múltját kutatva nem tudjuk a kezdetet úgy említeni, és egy oklevélhez kötni, mint más településeknél. Ugyanis Almádi nem egy régi falu, mint az ország sok települése, annak ellenére, hogy már ősidők óta lakott hely volt.
A nyaralóélet kezdeteitől szerves fejlődés lépcsőfokain át kialakult egy vendégforgalomban érdekelt település,ami 1989-ra érte el a városssá válás követelményét.
A város ma 4995 hektáros közigazgatási területén 8300 fő él, de a nyári időszakban az itt tartózkodók száma ennek többszöröse.
Almádi névvel előszőr egy 1493-ban kelt oklevéllel találkozunk. 1849-ig hegyközségi szervezetben élt, amelytől a szabadságharc leverése után az osztrák közigazgatás megfosztotta. Önálló települési rangját 1869-ben kapta vissza, majd 1909-től lett hivatalos neve Balatonalmádi.
A szőlővel újra nem telepített területeken átalakították a pincéket, villákat, nyaralókat, a part mentén fürdőházat építettek, és létre hozták az Öregparkot, miközben a lélekszám egyre nőtt, fokozatosan emelkelkedett a nyaralóvendégek száma is.
Almádi városrészben - korából adódóan - kevés műemlék jellegű látnivaló akad, de a század elejéről megmaradt facsipkés, verandás villák igazi helyi érdekességek.Aki a városba betoppan, és elindul felfedezni az építészet fellelhető kincseit, megnézi templomait, középületeit, megmaradt értékeit, nyomon követheti a magyar történelem virágzó és viszontagságos évezredes útját. Az európai kultúra nyomai szervesen beépültek a helyi építészet formavilágába. Változatos formában jelenik meg a népi elemeket felvonultató, polgári felfogást tükröző építészeti elmerendszer.Különös jelentősséggel bír a vöröshomokkő használata, hiszen e vidék mindenkor bővelkedett a nemes építőanyagban. Nagy hagyománya van a kőszobrászatnak.
Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 110 km. Haladjon az M7-es autópályán Balatonvilágos határáig, onnan pedig a 71-es számú főút felé.
ikonnal bővítheti túráját.