Balassagyarmat nevét egyrészt a honfoglaló törzsek egyikéről, másrészt a felvidéki, gazdag kegyúri családról /Balassa/ kapta. Első okleveles említése 1244-ből való.
Sok csatát látott várából kevés maradt, az szinte eltűnik egy termetesebb palóc asszonyság szoknyája alatt. A Bástya utcában található kövek mellett mindenképpen érdemes lenne megállni néhány percre, ha nem lenne magántulajdon a terület. A magyar történelem izgalmas korszakáról, a 16. században e városig nyomuló törökök elleni védő végvári csatákról tanúskodnak.
Mivel a harcokból a nők is kivették a részüket, számukra a Palóc Múzeum kertjében emeltek szobrot .
A török csaták után elnéptelenedett vidékre a 17. század végén kezdték betelepíteni a különböző etnikumú lakosságot.
A palócok származása vitatott. Egyesek ősmagyar eredetűnek, mások a tatárok rokonának tartják őket, akik sajátos nyelvjárást használnak. Értékes, különleges népművészettel rendelkező népcsoport.
A város utcáin sétálva az írók, költők munkásságát megörökítő emléktáblák előtt elidőzve felidézhetjük Balassagyarmat helyét és szerepét a történelemben, a művészetekben és az irodalomban.
Hagyományőrzésükre utal az a számos népi, tradicionális rendezvény, melyet tavasztól őszig tartanak.
A város elnevezése Civitas fortissima, azaz a bátor város, melyet az 1919-es báror ellenállás és harc következtében érdemeltek ki.
A 17 500 lakossal rendelkező város környékének szép üdülőterülete a Nyírjes. Fenyvesek és lombos erdők között található az a hét mesterséges tó, melyek természetvédelmi oltalom alatt állnak. A Nyírjes folytatása az Ipoly felé az Ipolyszög között található árterület utolsó maradványa, a mintegy száz hektár kiterjedésű Ipolyszögi égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Gyakori védett madár ezen a területen a szürke gém, a bakcsó, a bölömbika, a függő- és a barkóscinege. A valamikori Ipoly ártéri területe Nógrádban egyedülálló.
Híres szülöttjei:
- Ligeti Lajos (1902–1987) orientalista, akadémikus
- Markó Iván (1947) koreográfus, táncművész
- Rózsavölgyi Márk (1789–1848) zeneszerző
- Zórád Ernő (1911–2004) képregényrajzoló, festő, grafikus
Ajánlott útvonal:
Budapesttől kb. 86 km. Megközelítését az M3-as autópályán, majd a 2-es (Rétság határáig) és a 22-es számú főúton ajánljuk.
ikonnal bővítheti túráját.